Betegek szentsége

“Beteg valaki köztetek? Hívassa az Egyház papjait. Imádkozzanak fölötte, s kenjék meg olajjal az Úr nevében! A hitből fakadó imádság megszabadítja a beteget, az Úr megkönnyebbíti őt, ha pedig bűnben van, bocsánatot nyer.” (Jak 5,13)

Ez a szentírási idézet Jakab leveléből egyértelműen megtanít bennünket a betegek szentségének jelentőségére. Amikor az ember élete veszélybe kerül – akár rendkívüli betegség, akár az idős kor miatt -, fontos, hogy a szenvedő keresztény testi-lelki enyhülést nyerjen Istentől. A papok nem saját hatalmukból, hanem küldetésükkel járó hivataluk erejénél fogva képesek vigaszt és enyhülést nyújtani a betegeknek. A pap személyében maga Krisztus látogat el a bajbajutott emberhez, hogy a keresztény ember szenvedését a saját maga szenvedéséhez kapcsolja. Napjainkban – sajnos – többnyire nem vesszük elég komolyan ezt a szentséget. Ennek az az oka, hogy túlzottan hozzákötik az emberi élet utolsó óráihoz. Pedig a szentséget nem azért alapította Krisztus, hogy a keresztény halált valamiféle jámbor halállá változtassa át, hanem azért, hogy minden emberi szenvedést megszenteljen és ezáltal értelmet adjon neki. Szükséges tehát, hogy akinek élete veszélybe kerül, éljen a szentségben kapott kegyelmekkel. Lehet, hogy épp ennek a szentségnek az erejében lesz képes a teljes gyógyulásra, de – ha Isten másként akarja – ez a szentség segítheti hozzá sorsának elfogadására és az örök életbe való nyugodt átköltözéshez. A hozzátartozók, családtagok felelőssége igen nagy. Sokszor beteg hozzátartozóink örülnének a szentségnek, de már nem képesek azt a maguk erejéből kérni. Beteghez papot hívni nem valamiféle lemondás a beteg életéről, hanem a lehető legnagyobb ajándék, amit a veszély idején adhatunk. Ne halogassuk a hívást! Nincs annál rosszabb – a hozzátartozók számára és a pap számára sem -, amikor a pap már nem ér oda. Plébániánk nagy területi kiterjedése miatt különösen is fontos, hogy időben értesítést kapjanak a lelkipásztorok, ha valaki rászorul a szentségre. Ez a rászorultság már akkor fennáll, amikor a beteg járóképtelen, nem képes a maga erejéből elmenni a templomba. De ugyancsak veszélyes életkor a 60. életév betöltése utáni időszak. Keresztény életünkhöz a 60. életév betöltése után hozzátartozik a betegek szentségének évente egyszer való felvétele, illetőleg az előtt is, ha valaki komoly betegségben szenved. Szeretettel arra kérünk tehát mindenkit, hogy jelezze, ha környezetében katolikus betegről, szenvedőről van tudomása.

A szentség felvételének feltételei:

– Életre veszélyt jelenthető betegség, esetleg baleset vagy a 60. életév betöltése

– Ha a szentséget felvevő képes rá, a szentgyónás elvégzése

Betegek szentségének kiszolgáltatásakor, hacsak lehetséges, meg is áldoztatjuk betegeinket.

Teendők:

– Baleset esetén a legközelebbi plébánia vagy a saját plébános értesítése (a kórházi személyzet általában készségesen segít ebben)

– Betegség esetén a saját plébánia értesítése

 

Vélemény, hozzászólás?