Meglátogattuk a Győri Könnyező Szűzanyát és Szent László hermáját, valamint az Orsolyita apácákat.
Győri Könnyező Szűzanya
VIII. Henrik angol király el akart válni feleségétől és egy másik nőt akart feleségül venni. Jézus Krisztus tanítása ezt nem engedi meg, ezért Krisztus földi helytartója, a pápa sem engedhette. VIII. Henrik megmakacsolta magát és egy új egyházat alapított, az anglikán egyházat, hogy elválhasson feleségétől. Mindenkit, aki nem tért át erre az új vallásra, üldözött. Kb. 100 évvel később Anglia területeket hódított el a katolikus Írországtól. Kemény üldözés tört ekkor Írországban a katolikus hívekre és különösen főpásztoraikra. „Életünket elveheted, de hitünket és üdvösségünket el nem veszed!” kiáltották a védtelen katolikus nők.
Az angol csapatok elől menekült Walter Lynch püspök, aki magával hozott egy Mária képet is. 1655-ben találkozott Püsky János győri püspökkel, aki Győrbe hívta hontalan társát és kanonokká, majd később segédpüspökké nevezte ki. Az ír püspök még tervezte hazájába való visszatérését, de 1663. július 14-én elhunyt és a győri székesegyház kriptájában temették el. Ekkor a Mária-kép, amit magával hozott, a székesegyházba került.
- március 16-án ült össze Írországban a parlament, hogy az eddigi legsúlyosabb bűntető törvényt hozza a katolikusokra. Kiűzött az országból minden joghatóságot gyakorló, katolikus egyházi személyt és szerzetest, ha pedig visszamerészkedtek, halálbüntetésre számíthattak. A következő napon, március 17-én, az írek apostolának, Szent Patriknak napján történt a győri vérrel könnyezés!
A menekült ír püspök által hozott kép a győri székesegyházban 1697. március 17-én reggel 6-9 óráig, számos pap és hívek jelenlétében, vérrel könnyezett. A falról a papság leemelte, minden díszétől elválasztva vizsgálta a jelenség idején. A könnyeket kendővel itatták fel, melyet a mai napig a híveknek tiszteletre nyújtanak. Az 1900-as évek közepén megvizsgálták a kendőt, amivel a Szűzanya könnyeit felitatták. A kémiai vizsgálatok azt állapították meg, hogy az anyag, amit felitattak vele, valódi emberi könny és vér keveréke.
Az esztendő bármely napján búcsút nyerhetnek azok, akik a székesegyházat meglátogatják és ott legalább egy Miatyánkot és Hiszekegyet elimádkoznak és elvégzik szentgyónásukat valamint a szentáldozásukat.
Szent László király
1046 körül Lengyelországban született, édesapja I. Béla magyar király, édesanyja Richéza lengyel királylány.
1077-től Magyarország királya.
Daliás termetű ifjú, egy vállal volt magasabb kortársainál. Nagyon izmos volt, de a hite sem kevésbé erős. Igazi lovagkirály. A hős harcos, ha tehette, szeretett félrevonulni és imádkozni. Imáinak meghallgatásáról sok legenda szól (az üldöző ellenség előtt a szikla meghasad, éhező katonái táplálására szarvascsordák jelennek meg, imájára víz fakad a sziklából, az ellenség elé dobott pénzei kővé változnak…) (A legendák olyan alapjában igaz történetek, amelyeket a képzelet kiszínezett, vagyis nem biztos, hogy minden egyes mozzanatuk valóságos, de biztosan van valóságalapjuk.) Szent László sikeres király volt, megszerezte Szlavóniát és Horvátországot. Sikeresen megvédte az országot a támadásoktól, megszilárdította a közrendet, keményen megbüntette a bűnözőket, köztük a tolvajokat. Az egyházat megerősítette: templomokat, kolostorokat épített. Ő szorgalmazta a pápánál az első magyar szentek (István, Gellért, Imre) szentté avatását, ami 1083-ban meg is történt.
- július 29-én halt meg.
Először a somogyvári monostorban, majd Nagyváradon temették el. Tisztelete hamar elterjedt. Sírjához seregestül jártak az emberek. Sok imameghallgatás, csodás gyógyulás (süketek, némák, sánták) történt a sírjánál. Segítségét különösen is a katonák kérték és kérik. 1406-ban tűzvész pusztított a nagyváradi templomban, de Szent László király sírja sértetlen maradt, ennek hallatára még Zsigmond király is odalátogatott. 2017-ben ünnepeljük királlyá koronázásnak 940. évfordulóját, ezért Szent László év van.
Hermáját, amelyben a koponya-ereklyéje is el van helyezve, holnap fogjuk meglátogatni Győrben.