Római zarándoklat VIII. – Vatikán – Veszprém-Gyulafirátóti Plébánia

Lourdesi barlang a vatikáni kertekben. A kerítés, ami a barlang bejáratánál van, eredetileg Lourdesban állt a barlang bejáratánál. II. János Pál pápa szeretett itt imádkozni.

A Szt. Péter bazilika kupolája a vatikáni kertekből.

Helikopterleszálló pálya a vatikáni kertekben. II. János Pál pápa építette ki.

Jubileumi harang -érdemes megnézni a feliratot és a képet rajta!

A Sixtusi kápolnába bejárata. A Sixtusi kápolnában zajlik a pápaválasztás. Páépaválasztások alkalmával a bíborosokat bezárják a kápolnába, minden bejáratot beflaznak. Csak akkor jöhetnek ki, ha már megvan az új pápa.

Szent II. János Pál pápa és a sírja előtt imádkozó emberek.

II. János Pál pápa sírja a Szent Péter bazilikában.

Pápák névsora Szent Pétertől Ferenc pápáig

Szentmise a Szt. Péter bazilika altemplomában, a Magyar kápolnában.

Magyar kápolna a Szet. Péter bazilika altemplomában.

Vatikán:

A lakatlan területen Caligula császár (ur. 37–41) nagy kertet, Nero (ur. 54–68) cirkuszt építtetett. Tacitus szerint Róma égése után a keresztényeket főként itt, a vatikáni kertekben ölték meg, s Pétert is a Circusban feszítették keresztre. Pétert és a többi vértanú maradványait a közelben temették el. A pápák Szt Péter sírja köré temetkeztek, sírjaik maradványai a 16. századig láthatók voltak. Nagy Konstantin (ur. 306–337) a Szent Péter bazilikát Nero Cirkusza egyik oldalfalának fölhasználásával építette. A 4–14. században a Laterán volt a pápai székhely, a pápai szegyház mind a mai napig a lateráni Keresztelő Szent János főszékesegyház. Az avignoni fogság után költözött a pápa a Vatikánba.

A Vatikánvárosi Állam a világ legkisebb területű (0,44 km²) és népességű (kb. 1000 fő) független állama, melyet teljes egészében körülvesz Róma, Olaszország fővárosa. Államfője a pápa. Hivatalos nyelve az olasz és a latin. Lakóinak vatikáni állampolgársága van. Államformája: teokratikus monarchia. 1929. február 11-én, a Lateráni egyezmény eredményeképpen jött létre a Pápai állam jogutódjaként.